A Szentírás és a kánon szerkezete
1. Az Ó- és Újszövetség fogalma
Az „Ó- és Újszövetség” kifejezés a Szentírás könyveire vonatkozóan arra utal, hogy egyes könyvek Krisztus előtt, míg mások Krisztus születése után íródtak. Úgy is fogalmazhatunk, hogy azt a történelmi eseménysort beszélik el, amelyben Isten szövetségre lép az emberiséggel.
- Ószövetség: Legfontosabb mondanivalója, hogy Isten megígéri a Megváltó elküldését, és felkészíti az embereket a fogadására. Ez a felkészítés a kinyilatkoztatáson keresztül, a próféták és a prófétai előképek útján valósult meg.
- Újszövetség: Központjában maga az Isten által elküldött isteni Megváltó áll: Isten Egyszülött Fia, Jézus Krisztus.
2. A szentírási kánon és a könyvek számozása
Az Újszövetség keresztény egyháza az ószövetségi könyveket a zsidóktól vette át, ahogy Pál apostol írja a Rómaiakhoz írt levelében:
„Mi akkor a zsidók előnye…? Elsősorban az, hogy az Isten rájuk bízta igéit.” (Róm 3,1)
A 22 könyves felosztás
Jeruzsálemi Szent Kirill, Nagy Szent Atanáz és Damaszkuszi Szent János a zsidó hagyományhoz hasonlóan 22 ószövetségi könyvet ismer el, az alábbi számozás szerint:
- Teremtés könyve
- Kivonulás könyve
- Leviták könyve
- Számok könyve
- Második Törvénykönyv (Másodtörvény)
- Józsué könyve
- Bírák könyve (kiegészítéseként Ruth könyve)
- Királyok első és második könyve (egyetlen könyv két részeként)
- Királyok harmadik és negyedik könyve
- Krónikák első és második könyve
- Ezdrás első és második könyve (utóbbi a görög felirat szerint Nehemiás könyve)
- Eszter könyve
- Jób könyve
- Zsoltárok könyve
- Példabeszédek könyve (Salamon)
- Prédikátor könyve (Salamon)
- Énekek Éneke (Salamon)
- Ézsaiás (Izajás) próféta könyve
- Jeremiás próféta könyve
- Ezékiel próféta könyve
- Dániel próféta könyve
- Tizenkét (kis)próféta könyve
A másodkanonikus könyvek az Orthodox Egyházban
A fenti listában nem szerepel többek között Jézus, Sirák fia könyve, Báruk könyve, Tóbiás könyve, Salamon bölcsessége, Jeremiás levele, valamint a Makkabeusok első és második könyve.
A nyugati kultúrkörben ezeket másodkanonikus könyveknek nevezik, mivel eredeti héber szövegük nem maradt fenn, és keletkezésük is későbbi. Az Orthodox Egyházban azonban ezek a könyvek is elfogadottak és Istentől eredő írások. Nagy Szent Atanáz tanítása szerint az egyházatyák ezeket elsősorban az egyházba betérők (katekumenek) számára javasolták olvasásra.
Miért tartalmaz a mai Biblia 39 ószövetségi könyvet?
A mai Biblia-kiadásokban szereplő 39-es szám kizárólag számozásbeli és nem tartalmi különbség. A mai kiadások külön számolják az összetartozó írásokat: a Királyok könyve így nem egy, hanem négy különálló részként szerepel, a Tizenkét próféta könyve pedig szintén tizenkét külön könyvre van bontva.
3. Az Ó- és Újszövetség tartalmi csoportosítása
Az Orthodox Egyház gyakorlatában a Szentírás könyveit tartalmuk szerint négy fő csoportra oszthatjuk.
Ószövetségi könyvek csoportosítása:
- Törvényhozó könyvek: Az ószövetségi Szentírás alapjai, azaz Mózes öt könyve (a Pentateuchus).
- Történeti könyvek: Az Istenfélelem történetét tartalmazzák. Ide tartozik többek között a Bírák, a Rút, a Királyok, a Krónikák, Ezdrás és Nehemiás könyve.
- Tanítói könyvek: Az Istenfélelemre oktatnak. Ide tartozik Jób könyve, a Zsoltárok könyve és Salamon könyvei.
- Prófétai könyvek: Az elközelgő időkről és kiváltképp Jézus Krisztusról szólnak. Ide tartozik Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel és a tizenkét kispróféta könyve.
Újszövetségi könyvek csoportosítása:
- Törvényhozó könyvek: Az Újszövetség alapját képező négy evangélium (Máté, Márk, Lukács és János). Az evangélium szó jelentése: „örömhír”. Nincs nagyobb öröm az ember számára annál, hogy a Megváltó eljött, meghalt értünk a kereszten, feltámadt, felment a mennybe, és elhozta az örök üdvösséget. Ezért hangzik el az egyházban az evangélium olvasása előtt és után a felkiáltás: „Dicsőség Néked, Uram, Dicsőség Néked!”
- Történeti könyv: Az Újszövetség egyetlen történeti könyve az Apostolok Cselekedetei.
- Tanító könyvek: A hét egyetemes levél (Jakab levele, Péter két levele, János három levele, Júdás levele), amelyeket azért nevezünk így, mert az egész egyháznak, nem pedig egyetlen közösségnek íródtak. Ide tartozik továbbá Pál apostol tizennégy levele is (Rómaiakhoz, két levél a Korintusiakhoz, Galatákhoz, Efezusiakhoz, Filippiekhez, Kolosszeiekhez, két levél a Thesszalonikaiakhoz, két levél Timóteushoz, Tituszhoz, Filemonhoz és a Zsidókhoz írt levél).
- Prófétai könyv: János apostol Jelenések könyve (Apokalipszis), amely a Krisztus Egyházára és a világra váró titkos jövőt tartalmazza.
4. A Szentírás olvasásának szabályai
A Szentírás olvasásakor három nélkülözhetetlen szabályt kell betartanunk:
- Mély áhítat és imádság: Az olvasás csak így történhet, folyamatosan emlékezve Isten jelenlétére, hiszen a Szentírás az Ő szava.
- Tiszta szándék és nyitottság: A tanítást a hitbeli megerősödésünkre és a jótettek véghezvitelére kell fogadnunk.
- Egyházi összhang: A tanítást kizárólag az Orthodox Egyház és a szentatyák tanításával összhangban szabad helyesen értelmezni.
5. A Szentírás isteni eredetének bizonyítékai
Amikor az Egyház az isteni kinyilatkoztatást hirdeti a világnak, megismerteti az Írásban rejlő bizonyító jeleket is, amelyek tanúsítják, hogy ez valóban Isten szava:
- A tanítás magasrendű volta: Tartalma és mélysége bizonyítja, hogy nem lehet pusztán az emberi elme szüleménye.
- A tanítás tisztasága: A Szentírásból áradó szentség igazolja, hogy Isten legtiszteletreméltóbb, legtistább értelméből származik.
- A beteljesedett próféciák: Például Ézsaiás próféta jövendölése Krisztus születéséről, ahogyan Máté evangélista is hivatkozik rá:„Mindez azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által: Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek – ami azt jelenti: Velünk az Isten.” (Mt 1,22-23)
- A vitathatatlan csodák: A gyógyulások és a halottfeltámasztások igazolják a kinyilatkoztatást. Aki csodát tesz, Isten hatalmával teszi, a Szentlélek lakik benne, így csak a tiszta igazságot hirdetheti. Maga az Úr Jézus is hivatkozik a csodákra mint igazolásra:„Nekem azonban Jánosénál nagyobb bizonyságtételem van. Mert a feladatok, amelyeket az Atya rám bízott, hogy teljesítsem azokat, tehát azok a cselekedetek, amelyeket elvégzek, maguk tesznek bizonyságot arról, hogy engem az Atya küldött el.” (Jn 5,36)
- Isten szavának belső ereje: Rendkívüli, átformáló hatást gyakorol az emberi szívre. Kiváló példa erre a tizenkét apostol: többségében szegény, tanulatlan, egyszerű emberek voltak, tanításuk erejével mégis képesek voltak legyőzni hatalmasokat, bölcseket, királyokat és egész birodalmakat.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése