Orthodox Katekézis: Út az Igaz Isten Megismeréséhez és az Üdvösséghez
Ez a katekézis az orthodox hitre térésre készülőkhöz, valamint minden kedves érdeklődő testvérünkhöz szól. Tanulmányaink során az orthodox egyház hittanításának alapjait vesszük át, amelyek rendszerezésében Moszkvai Szent Filaret metropolita (1821–1867) munkásságát követjük.
Szent Filaret kiemelkedő teológiai munkáját a mai napig zsinórmértékként használják a görög, szerb, román és amerikai orthodox egyházak is.
Induljunk el azon az úton, amelyet Szent Pál apostol így fogalmaz meg:
„Az egészséges tudomány példájának tartsd mindazt, amit éntőlem hallottál a Krisztus Jézusban való hit és szeretet felől. A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szent Lélek által.” (2. Timóteus 1, 13-14)
Mit jelent a „katekézis” szó?
A katekézis egy görög eredetű szó. Az ókeresztény korban olyan élő szóban elmondott, alapvető és nélkülözhetetlen tanítást jelentett, amely teljesen megegyezett az apostolok tanaival.
Ez a tanítás azoktól származik, akik a kezdetektől fogva szemtanúi és hirdetői voltak az isteni igének (Lukács 1,4). Azok a hívők, akik megkapták ezt az oktatást, buzgó lélekkel és helyesen hirdették a Jézusra vonatkozó igazságokat (Ap. Csel. 18,25).
Az orthodox katekézis célja megmutatni a keresztségre készülőknek és minden kereszténynek, hogyan élhetünk Istennek tetsző életet, és hogyan juthatunk el a lélek üdvösségére.
Az üdvösség két elengedhetetlen feltétele
Ahhoz, hogy lelkünk üdvösséget nyerjen és Isten előtt kegyelmet találjunk, két dolog együttes megléte szükséges:
- Az Igaz Isten megismerése
- A hit szerinti élet és az abból fakadó jócselekedetek
„Ismerd meg önmagad” helyett „Ismerd meg ŐT!”
Az ókori világ a delphoi jósda feliratán keresztül hirdette a legfőbb emberi bölcsességet: „Ismerd meg önmagad!” A filozófia a teremtett világ megismerését kínálta, ami az emberi értelem végső határát jelentette.
Az Isten azonban ennél sokkal többet kínál az ember számára: „Ismerd meg ŐT!” A Tízparancsolat kihirdetésekor Isten kijelenti: „Én vagyok a Te Urad, Istened”. Ezzel magára mutat, és felszólítja a teremtett embert a Teremtő megismerésére.
Honnan származik az Istenismeret?
Az orthodox hagyomány szerint az Istenről való tudást a következő forrásokból meríthetjük:
- A Szentírásból (Biblia)
- Az egyház istentiszteleti életéből és szolgálatából
- A Szent Hagyományból
- A Szent Atyák írásaiból
- A teremtett világ értelmes és csodálattal teli vizsgálatából
Hit és tudás: Mi a különbség?
A keresztény hit nem emberi alkotás vagy a világi bölcsesség gyümölcse. Ahogyan Szent Pál írja: „hit nélkül senki sem lehet kedves Isten előtt” (Zsidók 11,6), és „a hit reményeink szilárd alapja, és a nem látott dolgok igazolása” (Zsidók 11,1).
A mindennapi életben fontos tisztán látni a különbséget a tudás és a hit között:
| Jellemző | Tudás | Hit |
|---|---|---|
| A tárgya | Látható és felfogható | Láthatatlan és felfoghatatlan |
| Az alapja | Tapasztalat és megismerés | Bizalom és szeretet |
| A forrása | Az értelem és az agy tevékenysége | A szívben növekszik |
Mivel vizsgálatunk legfőbb tárgya a Láthatatlan, Felfoghatatlan Isten és az Ő bölcsessége, az emberi értelem önmagában kevés. Tanulmányainkhoz a tiszta ismeretanyag mellett élő hitre is szükségünk lesz.
Jeruzsálemi Szent Kirill a hit erejéről
Jeruzsálemi Szent Kirill, a 4. század kiemelkedő egyházi tanítója így ír: „Minden megvilágosult lelkiismeret szeme a hit, ami létrehozza a megtérést, mert a próféta mondja: „Ha nem hisztek, nem fogtok megérteni.” (Izajás 7,9).
A szentatya rámutat arra, hogy a hit nemcsak a vallásban, hanem az egész emberi társadalomban a működés alapköve:
- Házasság: Két különböző embert a hit és a bizalom köt össze testileg és vagyonilag.
- Földművelés: A gazda hittel veti el a magot, bízva abban, hogy le fogja aratni a termést.
- Hajózás: Az emberek rábízzák magukat egy kicsinyke fára a bizonytalan hullámok között, mert a hitük biztosabb minden horgonynál.
Még a Szentírást nem ismerő népek is a saját tanaikba vetett hit alapján hozzák létre alkotásaikat és kötik meg világi szerződéseiket.
A Hitvallás: A dogmák és az egyházi élet alapja
„A keresztény hit, Urunk Jézus Krisztus tanításán nyugvó egységes rendszer, amelyet az egyház értelmez és fejt ki a teológiai megfogalmazások nyelvén, azaz hitigazságokban.” (Hilárion metropolita: Katekézis)
Az orthodox egyházi élethez elengedhetetlen, hogy egyetértsünk ezekkel a dogmákkal. A keresztény hittanítást lépésről lépésre, a Hitvallás (Hiszekegy) szövegén keresztül fogjuk elsajátítani, amely a 4. században nyerte el végső, egyetemes formáját.
Mit jelent az, hogy „Hiszek”?
A Hitvallás legelső szava: „Hiszek”. Ez a szó nyitja meg a kaput az Isten és ember közötti személyes kapcsolathoz.
- A hit egy életforma, amely az Istennel való belső közösségre épül.
- Feltételezi a személyes találkozást a Teremtővel.
- Egy belső lángolás, amely készen áll minden alkotóerőnket egy magasabb eszmény szolgálatának szentelni.
Ez a belső tűz sarkalta évszázadokon át a vértanúkat és szenteket a heroikus cselekedetekre, és adott nekik lelki erőt a legkegyetlenebb szenvedések elviseléséhez is. Ezzel a hittel és nyitott szívvel vágjunk bele közös tanulmányainkba!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése